A bejegyzés első része alapján összességében elmondható tehát, hogy a kora gyermekkor egyik nagy kihívása, hogy az óvoda jelentette feszesebb napirend, és az esetleg induló külön foglalkozások mellett jut-e elegendő idő a pihenésre. A gyermekek igényeiben nagy egyéni különbségek tapasztalhatóak és természetesen az őket körülvevő családi és intézményi környezet is változatos. Ezzel együtt fontos hangsúlyozni, hogy a kielégítő alvás lehetőségének és ideális feltételeinek megteremtése a felnőttek – a szülők, nagyszülők és a pedagógusok – kezében van. Ennek biztosításához összegyűjtöttem 12 praktikus tanácsot. – Frankó Luca pszichológus írása.

1. Egy hosszabb óvodai szünet során érdemes tisztába kerülni a gyermek számára szükséges alvás tényleges mennyiségével. Ezt úgy tehetjük meg, hogy fix időben fektetjük le őket minden este és délután, viszont hagyjuk őket maguktól ébredni. Néhány nap alatt körülbelül beáll egy számukra ideális rendszer, amely mutat egy reális képet a szükségleteikről.

2. Ha azt tapasztaljuk, hogy a megszokottnál több alvás lenne ideális gyermekünknek, igyekezzünk napi menetrendjét átalakítani, természetesen a család többi tagjának igényeit sem figyelmen kívül hagyva!

3. Ha elegendőnek tűnik a megszokott alvásmennyiség, igyekezzünk a gyermeket minden nap ugyanakkor lefektetni délután és este is!

4. Ebben a korban még nagyon fontos lehet az alvást megelőző események sorrendjének tartása, hogy a pihenést megelőző lépések nagyjából ugyanazok legyenek, ugyanabban a sorrendben. Ez egyrészt egy biztonságérzetet is ad, másrészt az elalvás folyamatát élettanilag is segíti.

5. Az ágyba kerülést és az elalvást közvetlenül is lehet rítusokkal, hangolódással segíteni, ezeket egy óvodás korú gyermekkel már közösen is ki lehet alakítani. 

6. Az esti lefekvés előtt 1-1,5 órával a gyermek már ne kezdjen új játékba, ne nézzen tévét vagy használjon okostelefont!

7. Nem szabad bedőlni annak, ha ovisunk a megszokott lefekvési idő közeledtével aktívabbá válik, esetleg „túlpörög”. Netalántán ki is mondja, hogy még nem fáradt és a fektetési rituálétól dühössé, ingerlékennyé válik. Bizony ez ugyanúgy a fáradtság jele lehet, mint a bekuckózás vagy az ásítozás. Érdemes lehet ilyenkor picit módosítani a szokásos menetrenden, de mindenképpen az elcsendesedés irányába haladva. Elképzelhető, hogy a gyermek még egy kis extra figyelemre vágyik, például hogy megoszthasson egy történetet vagy feltegyen egy kérdést, kiadva ezzel a feszültségét, aminek fontos teret adni az esti nagyrutin közepette is. 

8. Ebben a mesélés is segítségünkre lehet, az ott olvasott történetek kapaszkodót jelenthetnek a kicsiknek saját kérdéseik vagy nehézségeik megfogalmazásához. Éppen ezért érdemes a gyerekekre bízni az aznapi történet kiválasztását! A rituális esti mesének emellett olyan pozitív hatásai is vannak, mint a kötődés erősítése, a kreativitás fejlesztése vagy a szókincs gyarapítása.

9. Teremtsük meg otthon a megfelelő alvási körülményeket a gyermek számára! Ne szóljon a tévé, ne égjen a nagy lámpa, ne legyen túl meleg a szobában! Ezek mind-mind a megfelelő alvás ellen dolgoznak. 

10. Az oviba – főleg a beszokás időszakában – érdemes egy alvós plüsst vagy saját takarót bevinni, melyek az alvás során egyfajta átmeneti tárgyként szolgálva helyettesíthetik a szülőket, míg a gyermek meg nem tanul megbirkózni a szeparáció okozta feszültségével. 

11. A délutáni alvásra való igényben lehetnek hullámzások, 5 éves korig azonban érdemes megteremteni annak lehetőségét. Ha egy óvodás gyermek rendszeresen nem alszik délután, viszont a pihenő időt intézményben tölti, hasznos lehet számára olyan technikák elsajátítása, melyek segítségével képes lesz egy kicsit csendes pihenőzni, lazulni, relaxálni, még ha mély álomba nem is zuhan már.

12. Nagycsaládok vagy több generáció együttélése esetén az igények összehangolása igazi bravúr. Ilyenkor érdemes a család egészének jóllétét szem előtt tartani, de azt is figyelembe venni, hogy minél kisebb egy gyermek, annál kevésbé tud saját igényei tekintetében másokhoz alkalmazkodni. A cél viszont sosem egy tökéletes, hanem egy „elég jó” rendszer kialakítása, amely kellően stabil mégis rugalmasan alakítható a mindennapi szabálytalan valóságunkhoz.

Felhasznált irodalom: 

Horváth, K.; Plunkett, K. (2018): Spotlight on daytime napping during early childhood. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/29576733

Fukuda, K.; Sakashita, Y. (2002): Sleeping Pattern of Kindergartners and Nursery School Children: Function of Daytime Nap. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/11883566

Kurth S.; Lassonde J.M.; Pierpoint L. A. És munkatársai (2016): Development of nap neurophysiology: preliminary insights into sleep regulation in early childhood. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/27252144

Pungorné Grebenár, K. (2013): A bölcsődébe járó kisgyermekek átmeneti tárgyai. Új Pedagógiai szemle. 2013/11-12. https://folyoiratok.ofi.hu/uj-pedagogiai-szemle/a-bolcsodebe-jaro-kisgyermekek-atmeneti-targyai