Részlet az Így mesélj, hogy olvasson – Gyakorlati tanácsok az olvasóvá neveléshez című könyvünkből.
Ma még viszonylag kevés biztos tudásunk van arról, hogy azok a gyerekek, akik születésüktől kezdve képernyők előtt nőnek fel, milyen felnőtté válnak. Mivel még a legalapvetőbb szakirodalmat sem ismeri a szülők többsége, jobb híján az eltúlzott képernyőidő legproblémásabb következményeire koncentrál, és véleményét sokszor félelemkeltő könyvek, TED-es előadások alakítják, nem a szakcikkek.
Szülőként és/vagy tanárként minden bizonnyal te is gondoltál már az alábbiakra, vagy hallottad, hogy mások ekképp aggódnak…
…lassan már nem az a kérdés, képernyő elé ültessük-e vagy sem a gyerekünket, hanem hogy mikor történjen ez meg.
Jelenleg nincs egységes tudományos álláspont ebben a kérdésben. Irányadó lehet feltenni azt a kérdést, hogy mi mikor ültünk le először a TV elé mesét nézni. Hallgassunk a józan eszünkre és törekedjünk a mértékletességre.
…a Youtube képernyőfüggőt nevel a gyerekemből.
A Youtube-tartalmak korlátlansága rossz beidegződéseket alakíthat ki a gyerekekben: sokszor kis sem várják a mese, végét rögtön továbblépnek egy másik mesére. Legyünk proaktívak: válasszuk a Youtube-on a fizetős, reklámmentes verziót, és hozzunk létre gyermekünkkel közösen egy lejátszási listát, amelyen belül ő válogathat.
…a tableten való olvasás a könyvektől veszi el az időt.
A tabletre készített könyvek és egyéb interaktív tartalmak nem helyettesítői, hanem kiegészítői a hagyományos papír alapú könyveknek! Mindannyiunk célja, hogy olvasson a gyerek, és ha ő a képernyőn is szívesebben tölti az időt az olvasással, engedjük neki. A lényeg, hogy merüljön el egy történetben, élvezze a könyvek világát. Az olvasó ember platformfüggetlen, nem válogat könyv és képernyő között, csak olvas és olvas és olvas.
Apropó! Töltsd le 21 napos olvasóvá nevelési kihívásunk otthoni verzióját és mesélésre fel!
A megoldás: kapcsolódó nevelés
A digitális technika és a nevelés témájában érdemes Mimi Itóra figyelni, aki a Connected Learning Lab vezetője a California Irvine Egyetemen.
„A technikához hozzáférő szülőknek kevesebbet kellene a gyerekek eszközhasználatával foglalkozniuk. Figyeljünk inkább arra, hogyan tudunk kapcsolódni a gyerekeik digitális életéhez”
– mondja. Itó szerint remek, hogy az Amerikai Gyermekgyógyászati Társaság (AAP) elvetette a híres 2 × 2-es szabályt. (Ennek lényege az volt, hogy 2 éves korig egyáltalán nem ajánlottak képernyőt a kisgyerekeknek, és később, egészen 18 éves korig napi maximum kétórányi képernyőidőt javasoltak.) Ez a szabály inkább a szülők hibáztatását, stigmatizálást erősítette, ahelyett, hogy közelebb vitt volna a „kapcsolódó nevelés” (connected parenting) gyakorlatához. A „kapcsolódó” szó itt a gyerekek digitális életéhez és érdeklődéséhez való kapcsolódást jelenti.
Kapcsolódó nevelésre jó példa, amikor a szülők a gyerekekkel együtt néznek mesét. Együtt elénekelnek egy dalt (mondjuk a BOOKR Kids Mesetárban megtalálható, méltán népszerű Shark Songot), a gyerek pedig eltáncolja az új táncot, amelyet a dalhoz tanult az óvodában vagy a játszótéren. Akkor is megvalósul a kapcsolódó nevelés, amikor a család együtt megnéz egy mesét a Mesetárban, majd a végén közösen oldják meg a fejlesztő feladatokat. Ennek a rítusnak részei lehetnek a külföldön élő barátok, rokonok is, akik például Facetime-on bekapcsolódhatnak a család életébe. A nevetés és a közös játék, még ha közvetítőn keresztül zajlik is, elmossa a földrajzi határokat.
Milyen hatással van a képernyő a gyerek-szülő kapcsolatra?
A tiltások sokszor visszafelé is elsülhetnek: megágyazhatnak a falánkságnak és a bűntudatnak, elősegíthetik a bizalmatlanság és a titkolózás kialakulását.
Alison Gopnik kisbabákkal is foglalkozó pszichológus szerint viszonylag kicsi a képernyők gyerekekre gyakorolt hatása. Még a konzervatívnak számító Amerikai Gyermekgyógyászati Társaság sem kommunikálja azt, hogy a túlzott képernyőidő lenne a jellemző – ez a probléma mindössze a gyerekek 4-8,5%-át érinti. Andrew Przybylski és Amy Orben több mint 350 ezer kamasz részvételével végzett kutatásában arra a megállapításra jutott, hogy a képernyőidőnek elhanyagolható szerepe van a gyerekek általános pszichológiai jólléte szempontjából. Sonia Livingstone és Alicia Blum-Ross digitális nevelést kutatók is azt javasolják a szülőknek, hogy a képernyőidő mennyisége helyett a képernyővel töltött idő minőségére és a közös digitális élményekre koncentráljanak.
Nem azt mondjuk, hogy sehol nem okozhatnak gondot a digitális eszközök: inkább amellett érvelünk, hogy a hangsúlyt a hozzáférés korlátozása helyett érdemes inkább a gyerekekkel való kapcsolatunkra helyezni. Mimi Itó egyik hasonlata a képernyőidőre a cukor. Tudjuk, hogy a cukor nem tesz jót, és számos mellékhatása is van, a gyerekeknél függőség alakul ki tőle. Ugyanakkor azok a kis szertartások, amelyek a kakaózáshoz kapcsolódnak, sokkal több előnnyel járhatnak egy család életében, mint a cukor teljes eltiltása.
A szülők sokszor kémkednek a gyerekeik gépei felett. Jellemző probléma a tiniknél, hogy úgy érzik, a szülők a magánéletükbe másznak bele. Egy tanulmány szerint a képernyőidő büntetésre és jutalmazásra való használata mindig rosszul sül el, és a gyerekek végül csak több időt fognak egy-egy kütyüvel tölteni. Egy másik vizsgálat a Common Sense Mediától rámutat, mennyire rosszul érzékelik a szerepüket a felnőttek: a szülők körülbelül épp annyi időt töltenek képernyő előtt, mint a gyerekeik. A gyerekek mindig a szülőket utánozzák – és kifejezetten érzékenyek a képmutatásra.
Legjobb, ha olyan technológiát keresünk, amely a digitális szórakozást egészségesebbé és értékesebbé teszi minden család számára. A BOOKR Kids Mesetár egy ilyen megoldás.
A BOOKR Kids új lehetőséget kínál a digitális világban felnövő gyerekek számára, célja, hogy az okostelefon- és a tablethasználat közben az irodalom is életük természetes részévé váljon. A szolgáltatás hidat épít a könyvek és a digitális világ közé, olyan komplex meseélményt nyújt a gyerekeknek, amely képes közelebb vinni őket a történetekhez. Miközben a szülőknek sem kell félniük, mert a BOOKR Kids 100 százalékosan gyermekbarát, reklámmentes platform.
A BOOKR Kids Mesetárában már 400 olyan klasszikus és modern interaktív történet található, amelyek keverékei a digitális könyveknek és a képességfejlesztő játékoknak. A történeteket ismert színészek hangja kelti életre, így azok hangoskönyvként is élvezhetők. A mesék bizonyítottan ( SZTE-ELTE-MOME közös kutatása alapján) fejlesztik az olvasási készséget és a szövegértést.
A jól időzített, nem túlságosan dús animációk segítik a szöveg megértését, és nem vonják el a gyerek figyelmét a tartalomról. Az olvasástanulásnál pedig a szöveg kiemelése a hangos felolvasással külön hasznos, mert fejleszti az olvasás tempóját és segíti a helyes kiejtés kialakulását.
„ A kilencéves lányomnak vettem a születésnapjára egy Mesetabletet, mert szeretett volna valami kütyüt magának, ami »tudod, olyan igazi anya«. Számomra pedig fontos volt, hogy biztonságos tartalmakat nézhessen, amelyek szórakoztatják és fejlesztik is. A Mesetablet azóta nemhogy beváltotta a hozzá fűzött reményeket, de azóta a lányom kifejező olvasásból is ötöst kapott egyedül az osztályból! Nem is csoda, hiszen értékes, minőségi szövegeket hallgat és olvas, mégpedig a digitális generáció igényeihez igazodva.”
