Hogyan kerültél kapcsolatba a BOOKR Kids-szel? Hallottál rólunk korábban is?

Egy hangmérnök kolléga kérdezte meg tőlem, hogy lenne-e kedvem meséket olvasni. Rögtön igent mondtam, pedig igazából még semmit sem tudtam erről az egészről. Akkor hallottam először a Mesetabletről.

Manapság nagy dilemmát okoz a szülőknek, hogy milyen életkorban adjanak a gyermekük kezébe okoseszközt. Mindeközben nemrég jelent meg egy felmérés, amely bejárta az internetet: a gyermekek közel fele már 3 éves kor alatt használ valamilyen okoseszközt. Te mit gondolsz a digitális tartalomfogyasztásról ilyen fiatal korban?

Nem támogatom, hogy 3 éves kor alatt bármilyen okoseszköz kerüljön a gyermek kezébe, sőt a tv nézést sem tartom jó „babysitternek”. Gyógypedagógia-logopédia szakra járok, és a tanulmányaim is megerősítenek ebben, DE nem állíthatjuk meg ezt a hatalmas technikai fejlődést, és nem is tarthatjuk gyermekeinket távol ezektől az eszközöktől. Meg kell találni a középutat: napi fél óra – egy óra tv vagy tablet használat még szerintem belefér, de az is nagyon fontos, hogy az életkorának megfelelő tartalmat adjunk gyermekünknek.

Fel tudnál idézni nekünk meghatározó olvasmányélményt a gyermekkorodból vagy olyan emléket, amely a közös esti meseolvasáshoz kapcsolódik?

A szüleim nagyon sokat dolgoztak, amikor kicsi voltam, ritkán volt, hogy meséltek nekünk. Én viszont minden este olvasok a fiaimnak, vagy diafilmezünk. Szeretek összebújni a fiúkkal és ilyenkor nem csak mese van, hanem jó kis beszélgetések, nevetgélések is.

Melyek voltak a kedvenc meséid, mesekaraktereid gyerekkorodban?

Süsü a sárkány, Kockásfülű nyúl, Magyar népmesék, Bors néni… ezek jutottak először az eszembe, de nagyon sok kedvenc volt. És most újraélem őket a gyerekeimmel.

Személyes vagy a tágabb családi, baráti körben szerzett tapasztalataid alapján milyen történetekre lenne szükségük a gyermekeknek? Mi az, amit hiányolsz vagy hasznosnak gondolnál? (Például most nagyon népszerűek a különböző érzékenyítő könyvek, a tabutémákat feldolgozó mesék.)

Mivel óriási a mesepaletta, a legfontosabb, hogy a gyerek életkorának megfelelő mesét válasszunk. Hiánypótlók az érzékenyítő könyvek, és a mai világban, mikor ennyi információ éri a gyerekeket folyamatosan, rengeteg kétségük és félelmük van, sok szülőnek nagy segítség egy-egy ilyen könyv. Könnyebb felolvasni, elolvasni egy tabutémát boncolgató mesét, mint  a saját szavaikkal megfogalmazni és utána már könnyebb beszélgetni is róla. A gyerekek szeretik, ha a saját életükhöz hasonló mesét hallanak, és jobban fel tudják dolgozni történeteket, hisz velük is megtörtént ( vagy megtörténhet).

Szinkronszínészként már sok otthonba beköltöztél, azonban mesei szereplőknek is gyakran kölcsönzöl hangot. Nagyobb felelősséget jelent gyermekeknek szóló tartalmakhoz adni a hangod?

A szinkronnak nagyon nagy a felelőssége, mert nagyon sok gyerek tv nézés közben tanul meg beszélni, tanulja meg az anyanyelvét. Nem csak a szép beszéd, de a nyelvtanilag helyes beszéd is nagyon fontos. Nagyon pongyolán fogalmaznak a dramaturgok és sokszor nem helyesen használják a ragokat, főleg a -ba, -be, -ban, -ben helyragok használata helytelen, a tárgyragokat pedig sok esetben el is hagyják.

Nálunk számos mese megelevenítője vagy (Az illatok és hangok őrzője, Kókusz Franci, Vackor-sorozat, Jó reggelt, gyerekek!), sok gyermek a te hangodra alszik el este. Miért döntöttél úgy, hogy te is a BOOKR Kids egyik „felolvasója” leszel? Van olyan élményed, ami a felsorolt mesékhez kapcsolódik, és szívesen megosztanád velünk?

Nagyon szeretem a meséket, a gyermekeimnek is minden este olvasok. Nagyon fontos a mese szerepe egy gyermek életében, mind az anyanyelv elsajátításban, mind szókincs és a fantázia fejlesztésének tekintetében. A BOOKR Kids, a digitális diafilm,  egy fantasztikus kezdeményezés. A Vackor gyerekkorom egyik kedvence, nagy öröm volt, hogy most én olvashatom fel. A Kókusz Franci pedig egy nagy kihívás volt, hiszen az összes szereplőt én csináltam, és mivel nem láttam a rajzokat, nekem kellett megalkotnom a karaktereket. De mindegyik mese felolvasása izgalmas, nincs közvetlen visszajelzés, így mindig izgulok, hogy tetszik-e majd a gyerekeknek.