A weboldalon cookie-kat használunk, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A weboldal további használatával jóváhagyja a cookie-k használatát.Ok
  • Könyveink
  • Előfizetés
  • Mesebolt
  • Segítség
  • Iskoláknak
  • Blog
  • Login
  • Sign In
  • Sign In or Create an account

Termékek

  • Így mesélj, hogy olvasson

    3490 Ft
  • Mesetár előfizetés (3 hónap)

    2990 Ft
  • Mesetár előfizetés (6 hónap)

    5490 Ft
  • Gondri gazdát keres - Babucs Éva

    1890 Ft
  • Gondri gazdára talál - Babucs Éva

    1890 Ft
  • Gondri és a RACCS - Babucs Éva

    1890 Ft

Termék felhő

3 hónapos Mesekártya 6 hónapos Mesekártya 6 hónapos olvasójegy 12 hónapos Ajándékkártya 12 hónapos előfizetés 12 hónapos Mesekártya bookr kids előfizetés bookr kids mesetár BOOKR Suli Fedezd fel! Dzsungel Fedezd fel! Óceán Fejre állt szörnyek gondri készségfejlesztő és foglalkoztató könyv mese Mesekártya Mesetár Mumin eltéved Mumin segít Mumin vitorlázik olvasás Szabadíts ki! Én mesélek
  • Könyveink
  • Előfizetés
  • Mesebolt
  • Segítség
  • Iskoláknak
  • Blog
  • Login
Menu
0 Cart: 0 Ft

Az óvodások gondolkodása és a mesék

Az ismeretségi körömben visszatérő téma egy-egy fejlődési ugrásnál, hogy mit olvassunk, mit nézzünk a gyerekekkel. Mi az, ami egy új fejlettségi szinten újra leköti, érdekli a gyereket, ugyanakkor szorongást, félelmet sem kelt benne. Előző cikkemben az első két évről írtam, most pedig a 2-6 éves korosztály gondolkodásának fejlődésétét fejtem ki – remélve, hogy a felmerülő szempontok támpontot nyújthatnak a tárgyalt életszakasz fejlettségi szintjének legmegfelelőbb mesék kiválasztásához. Papp Zsuzsanna pszichológus írása.

Az emberi idegrendszer hullámokban, de folyamatosan fejlődik, ennek a fejlődésnek a ritmusa minden gyereknél más és más, így a különböző mentális képességek is máskor jelentkezhetnek. Ugyanakkor általánosnak nevezhető, hogy a három év körüli gyerekekre – Piaget fogalmával élve – „műveletek előtti” gondolkodás jellemző. Mindez azt jelenti, hogy alapvetően egocentrikus a gondolkodásuk, vagyis nem tudják a másik nézőpontját felvenni, összekeverik a látszatot a valósággal más logikát követnek, mint mi, felnőttek. Piaget sok tézise ma már megdőlni látszik, hiszen a háromévesek is sokkal többet értenek attól függően, hogy milyen kísérleti elrendezésben vizsgálják őket.

Azonban van két klasszikus kísérlet, mely jól jellemzi ennek a korosztálynak a gondolkodását. De Vires és munkatársai (1969) egy békés fekete cicát mutattak óvodáskorú gyerekeknek, akik játszottak vele. Aztán a kísérletvezetők ráadtak a cicára egy vicsorgó kutya maszkot, a gyerekek szeme láttára. A háromévesek nagyon megrémültek az állattól, és biztosak voltak benne, hogy az egy kutya. A 4-5 évesek bizonytalanok voltak, hogy pontosan milyen állatot látnak , a 6 évesek viszont már nevettek az egészen.

Piaget klasszikus kísérletében egy szélesebb pohárból egy magasabb, de keskenyebb pohárba öntötték át a vizet: a 3-4 évesek azt hitték, hogy a magasabb pohárban több víz van. A háromévesekre jellemző még egyfajta prekauzális gondolkodás, ami azt jelenti, hogy a gyerekek könnyen összekeverik az okot az okozattal. Erre hozható fel példaként, amikor azt mondják, hogy „ma nem aludtam ebéd után, így most nincs is délután”. Nagyjából 7 éves korra alakul ki egy olyan érettség, amely lehetővé teszi az absztrakt gondolkodást, ekkor lesz lesz képes  az agy arra, hogy a többféle minőségű ingert  tudjon összeegyeztetni (pl. a gyerek látja a cipőfűző megkötését, és képes azt utánozni), az anyanyelvet ekkorra már elsajátította és megfelelően használja, és nagyjából erre az időre alakul ki a két agyfélteke közötti kapcsolat is.

 

Ezeken a jópofa logikájú gondolatokon, vicces álmokon, a folyamatos mit? miért? hogyan? kérdéseken jókat lehet derülni szülőként, de gondoljunk bele, hogy mennyire másként értelmezi egy kisgyerek az őt körülvevő világot, mint mi. A fogalmi gondolkodás hiánya miatt a kisgyermek még nem képes különbséget tenni a lehetséges és a lehetetlen között, számára még nem léteznek azok a fizikai törvényszerűségek, amelyeket a felnőtt nemcsak tud, hanem mélyen át is él. Egy  3-4 éves gyerek már sok ismerettel bír a világról, de a hiányzó láncszemeket még mindig elsősorban fantáziájával tölti ki. A valóság, az álmok, a fantázia még összekeveredik benne, az objektív és szubjektív valóság közti határ pedig még átjárható számára.  Az én óvodás korú gyermekeim például nem tudják a rajzfilmet a valós szereplős filmtől megkülönböztetni, számukra egy rajzolt, lila malac is ugyanúgy valóságos személy, mint a szomszéd néni. De ugyanúgy valóságos számukra a boszorkány, akitől éjszakánként félnek.

A valóság megismerése, az új információk beillesztése a meglévő sémákba folyamatosan történik ebben a korban – mégpedig a sok-sok játék, önvezérelt cselekvés és felnőttekkel való beszélgetés során. A mesék és történetek nem csak a megismerést segítik(pl. hogy  hogyan élünk mi, milyen történetek „működnek” a mi kultúránkban), hanem a mindennapi események érzelmi megélésében is nagyon fontosak (lásd a meseterápia módszere). Az óvodás korú gyermekek sokféle viselkedést, viszonyulást, információt tudnak elsajátítani a hallott, vagy a tévében, interneten nézett mesékből. Bizonyos készségeik (pl. motoros és mintafelismerő készségeik) jól fejleszthetők akár számítógépes játékokkal is. A fentieket figyelembe véve, milyen típusú olvasott, nézett, hallgatott mesék vagy digitális játékok javasolhatók 2-6 éves gyermekeknek?

  • Elsősorban azt tartsuk szem előtt, hogy a szabad játék, a közös, szeretetteljes személyes együttlét, a beszélgetés, a kérdezés ad a legtöbbet a gyermek fejlődéséhez.
  • Figyeljük a gyerek reakcióit – ha nehezebben alszik el, mint korábban; rosszakat álmodik, vagy szorongás tüneteit mutatja, gondoljuk végig, hogy esetleg az érettségének nem megfelelő tartalom zavarta-e így össze.
  • A napi képernyő-idő ne haladja meg az 1 órás átlagot, és a lefekvés előtti fél órában ne nézzen a gyerek semmit.
  • Számítógépes játékokból, applikációkból olyat érdemes választani, mely a különböző relációkkal (kisebb-nagyobb), sorba rendezéssel, kiegészítéssel, mintafelismeréssel, párosításokkal foglalkozik. A betűket, számokat (nem a számolást magát), különböző matematikai műveleteket, olvasást, fogalmakat tanító anyagokat, programokat halasszuk inkább iskolás korra.
  • Kerüljük az olyan műsorokat, játékokat, melyekben gyorsan váltakoznak a hang-és képhatások, valamint azokat a történeteket, melyek több nézőpontból mesélnek el valamit – ebben a korban a gyerekek még nem képesek gyors nézőpontváltásra.
  • A mesék karakterei lehetőleg legyenek letisztultak, ellentmondástól mentesek (pl. ne legyen szép és gonosz egyszerre), a történetvezetésben ne legyenek rejtett szándékok – a jó nyerje el méltó jutalmát, a gonosz méltó büntetését. A kisgyerek nem tudja még, hogy ha kikapcsolom a tévét/számítógépet, akkor a benne látott világ és karakter is megszűnik, számára még sokszor összemosódik a képzelet és a valóság. Mi sem szeretnénk ottmaradni a gyerekszobában egy sárkánnyal vagy valami zúzó robottal egész éjszaka, igaz?
  • Emellett nézzünk bele, vajon milyen viselkedési mintát mutatnak az adott rajzfilmben a karakterek. Saját tapasztalat, hogy hiába jó és hősies címszereplő, amikor a folyton rosszaságon agyaló karakter a legdominánsabb és legmulatságosabb a mesében – nyilván őt utánozták a gyerekeim.
  • A tévébe, mozikba kerülő filmeken, sorozatokon kötelező jelleggel feltüntetik a korhatár-besorolást, ezek adekvát iránymutatók lehetnek, érdemes rájuk hagyatkozni. (Csak példaként írom, hogy az egész estés Disney rajzfilmek nagy része hat éven aluliak számára nem ajánlottak.)
  • És itt említhető még a BOOKR Kids applikáció, mely kornak megfelelően ajánl mesét, és a meséhez kapcsolódóan interaktív játékokat.

 

Saját szubjektív korosztály-besorolásom mesékhez, mesekönyvekhez, nézett és vagy hallgatott történetekhez:

2-3 éves kor – mindennapi életünk eseményeiről szóló történetek, gyerekdalok, minél több ismétléssel, képes könyvek

3-4 éves kor – egyszerűbb fantáziavilágú mesék, „egydimenziós” karakterek, mindennapi események, mint az óvodai élet, barátságok, közös játékok, mesekönyveknél sok képi illusztráció

5-6 évesen – megjelenik a jó és a rossz, az erkölcsi dilemmák és tanulságok. A szereplőket kihívás elé állítják, melyet azok feloldanak (pl. népmesék). Nagyobb hangsúlyt kapnak a szereplők árnyaltabb leírása, a kalandok, a humor, az összetettebb történetvezetés. Könyveknél már illusztrációk nélkül is tudja követni a történetet, akár 10-15 percig is.

Írta: Papp Zsuzsanna – pszichológus

Felhasznált irodalom:

Jane M. Healy (2004): Your Child’s Growing Mind. Broadway Books, New York

Cole, M és Cole, SR (2006) Fejlődéslélektan. Osiris Kiadó

Kádár Annamária (2014) Mesepszichológia 2. Kulcslyuk Kiadó

A médiatartalmak korhatár-besorolásánál irányadó szempontokra, az egyes műsorszámok közzététele előtt és közben alkalmazható jelzésekre, illetve a minősítés közlésének módjára vonatkozó jogalkalmazási gyakorlat elvi szempontjai http://nmhh.hu/dokumentum/1456/klasszifikacios_ajanlas_20110719.pdf

American Academy of Pediatrics:  www.aap.org

Tags BOOKR Kids Mesetár, digitális meseolvasás, Interaktív mesék, készségfejlesztő játékok, mesekönyv applikáció, meseolvasás, szövegértés fejlesztés
Megosztás

Termékek

  • Így mesélj, hogy olvasson

    3490 Ft
  • Mesetár előfizetés (3 hónap)

    2990 Ft
  • Mesetár előfizetés (6 hónap)

    5490 Ft
  • Gondri gazdát keres - Babucs Éva

    1890 Ft
  • Gondri gazdára talál - Babucs Éva

    1890 Ft
  • Gondri és a RACCS - Babucs Éva

    1890 Ft

Termék felhő

3 hónapos Mesekártya 6 hónapos Mesekártya 6 hónapos olvasójegy 12 hónapos Ajándékkártya 12 hónapos előfizetés 12 hónapos Mesekártya bookr kids előfizetés bookr kids mesetár BOOKR Suli Fedezd fel! Dzsungel Fedezd fel! Óceán Fejre állt szörnyek gondri készségfejlesztő és foglalkoztató könyv mese Mesekártya Mesetár Mumin eltéved Mumin segít Mumin vitorlázik olvasás Szabadíts ki! Én mesélek
  • Adatkezelési tájékoztató
  • Általános szerződési feltételek
  • Vásárlói tájékoztató
  • Kódbeváltás
  • Kapcsolat
  • GYIK
  • Módszertani háttér
  • B2B
Copyright © 2017 Móra-BookR Kft. 1066 Budapest, Jókai utca 6. Magyarország