Utazásra készüléskor egyik első gondolata feltölteni saját e-bookját, a másik összeállítani a gyerekek olvasnivalóit. Az olvasás hatalmas előny az életben és nem magától értetődően alakul ki. Papp Zsuzsanna pszichológus magyar és nemzetközi kutatásokat felhasználó új írása az olvasás elsajátításáról és a lehetséges olvasási zavarokról.
Az olvasási zavarok jobb megértése érdekében először nézzük meg, hogyan történik a nyelv, majd az olvasás elsajátítása. A nyelv egy évezredek során kialakult, csak az emberre jellemző kód- és szabályrendszer, mely lehetővé teszi a kommunikációt, egymás megértését és az információk átadását. Anyanyelvünk rendkívül komplex rendszerét meglehetősen gond nélkül és gyorsan sajátítjuk el még egészen kicsiként.
Új szavak naponta
2 és 6 éves kor között a gyerekek naponta olyan sok szót tanulnak, hogy 6 éves korukra szókincsük 8000 és 14000 szó közé tehető, ezzel pedig teljesen átalakul szellemi és társas éltük is. Megértik a szóbeli utasításokat és emlékezetük fejlődésével többnyire pontosan írják le az eseményeket. 6 évesen pedig már kompetens nyelvhasználónak tekinthetők. A nyelvtani szabályok elsajátítása is gyorsan megy végbe: a 12-18 hónapos kori egyszavas megnyilatkozásoktól 4 éves korra nagyrészt eltűnnek a grammatikai hibák és 7 éves korára a gyerek már finomabb mondat-összefűzési mechanizmusokat is használ.
Az olvasás megtanulása az anyanyelv fenti elsajátítása mellett egy általános kognitív fejlettséget is igényel, melyet tipikus fejlődéssel számolva a gyerekek körülbelül 6-7 éves korra érnek el. Nem lehet véletlen, hogy világszerte ebben a korban kezdik a gyerekeket írott nyelvre tanítani. Ilyen alapvető kognitív funkció az ép intelligencia és a kellően fejlett akusztikai és vizuális feldolgozás is. Az olvasási folyamat alapvetően két részből áll: egyrészt a dekódolásból, ami a vizuális élmény alapján a betűk megfejtését, azok megfelelő beszédhangokkal történő megfeleltetését, a szó elkülönítését jelenti, másrészt a megértésből, ami pedig a szegmentált szó felismerését és a jelentés azonosítását takarja.
Ez alatt a két folyamat alatt kétféle agyi hálózatnak kell működnie.. Az egyik a vizuális rendszer, mely az írás elemeinek, a szimbólumoknak a feldolgozásáért felel, a másik pedig a hallási feldolgozórendszer, mely meghatározó funkciót tölt be a szavak hangzóinak elkülönítésében és megkülönböztetésében. A két agyterületnek az együttműködése, azaz az úgy nevezett audiovizuális integráció elengedhetetlen az olvasáshoz. Legújabb kutatásokból kiderül, hogy az olvasásban résztvevő agyi hálózatnak ez az a területe, amely a legerőteljesebb fejlődési változáson megy át 7 és 12 éves kor között, azaz igazából csak az olvasás gyakorlásával tud kifejlődni.
Miért nem olvas?
Napjainkban sok gyereknek kell segítséget igénybe vennie, mert nem eredményesek a tanulásban: nem értik a szöveges feladatokat, nem ismerik fel az összefüggéseket, nem képesek kiemelni az olvasottakból, illetve az elhangzottakból a lényeget. A jelenség hátterében általában olvasásértési vagy olvasástechnikai zavar áll. Az olvasás elsajátítása, azaz az írott szöveg beszédhangokként, szavakként való kódolása többféle nehézséget okozhat a gyerekeknek, és elmaradást, vagy zavart mutathat felnőttkorban is.
A diszlexia is ilyen jellegű olvasási nehézség, azonban nem minden olvasási nehézség diszlexia. Főbb különbség a két besorolás között abban áll, hogy a diszlexia jellemzőbben zavar, ami „nem szűnik meg fejlesztés hatására sem, de a személynek jelentősen javulhatnak az olvasási stratégiái” (Gráczi 2007:211). A diszlexia előfordulási aránya körülbelül 5%, azonban a diszlexiának nincs konkrét definíciója, a szakma inkább a tünetek alapján értékel: megfelelő intelligencia és olvasástanítás mellett nehézkes a pontos és folyékony olvasás, főleg a szófelismerés, valamint jellemzőek a gyenge helyesírási és dekódolási képességek.
Legújabb európai kutatások feltárták a diszlexia genetikai hátterét és neurobiológiai alapjait is: a diszlexia egy bizonyos agyterület, a fent említett audiovizuális integrációért felelős terület nem megfelelő működéséből fakadhat. Ez azt jelenti, hogy a diszlexiás gyerek vagy felnőtt nem képes a betűt a beszédhanggal megfeleltetni. A betű és a hang kapcsolatát meg tudják tanulni a gyerekek, és az olvasást is el tudják sajátítani, azonban a betű-hang megfeleltetés, és a beszédhangok szintjéhez való hozzáférés (fonológiai tudatosság) soha nem éri el az automatikusságnak azt a szintjét, mint normálisan olvasó gyerekeknél, ami akár felnőtt korban is az olvasás folyékonyságának akadozását okozhatja.
Sok kamasz vagy felnőtt talán azért nem szeret olvasni, mert nehézsége van a figyelem megtartásával vagy a szöveg dekódolással, a megfelelő szókinccsel. A diszlexia előfordulási aránya jellegzetesen kicsi, a legtöbb olvasási zavar pedig jól igen fejleszthető, ezért is fontos időben felismerni annak okait, ha egy gyerek vagy egy kamasz kerüli az olvasást. A hangos könyvek, a felolvasott, digitalizált meséknem csak segíthetik a megfelelő olvasási készség és olvasási rutin elsajátítását, hanem megnyithatják a könyvek világát azok számára is, akiknek az eddig nehezen volt elérhető. A mesék és történetek erejét pedig nem szabad lebecsülni. A BOOKR Kids Mesetár meséiben olvasáskövető és hangosolvasás funkciót is lehet választani, az intézményeknek tanórai használatra fejlesztett BOOKR Suli pedig tartalmaz kifejezetten diszlexiás tanulókat segítő funkciókat is.
Felhasznált irodalom:
- CSÉPE Valéria (2006): Az olvasó agy. Budapest, Akadémiai Kiadó.
- CSÉPE Valéria (2013): Olvasás, olvasási zavar és a fejlődő agy. In memoriam Leo Blomert. Pszichológia 33, 1, 1–14
- Fraga González, G., Žarić, G., Tijms, J., Bonte, M., Blomert, L., & van der Molen, M. W. (2015). A Randomized Controlled Trial on The Beneficial Effects of Training Letter-Speech Sound Integration on Reading Fluency in Children with Dyslexia. PLoS ONE, 10(12), e0143914. http://doi.org/10.1371/journal.pone.0143914
- GÓSY Mária (2005): Pszicholingvisztika. Osiris, Budapest
